Fás égetés 1994–97

1994-ben a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban dolgozhattam. Itt ismerkedtem a fatüzelésű égetéssel, a raku égetéssel, a sómázas égetéssel. Engem mindig izgatott a tűz megismerése. Ma a városi kerámikus leginkább elektromos kemencét használ. Ebben izzószál hevíti fel a kerámiát egy zárt térben, és én már csak a kihűlt darabot veszem ki. Ez egy steril dolog. A végtermék, a mázak viselkedése elég pontosan kiszámítható. Ennél sokkal izgalmasabb, amikor a tűz jelen van az égetésnél, füstjével, hamujával, kormával, kiszámíthatatlanságával. Ha fával hevítjük fel a kemencét, a benne lévő kerámiát átjárják a lángnyelvek, lecsapódik rá a korom, és olyan lesz egy-egy figura, mint egy ropogós, barnára sült kenyér.